A jövedelmek növekedése, a lakosság elöregedése, illetve az élet meghosszabbítására és jobbá tételére alkalmas technológiák
terjedése folytán az amerikai egészségügyi kiadások – a jövedelmek alakulását meghaladó ütemben – évenként átlagosan
3,5%-kal emelkedtek több évtizeden keresztül. Néhány közgazdász szerint jelenleg a GDP 16%-ának megfelelô egészségügyi kiadások 2030-ig 30%-os hányadot érnek el, és az évszázad egy késôbbi idôpontjában megközelítik az 50%-ot! Az európai országok az amerikai technológiai vívmányokra támaszkodva egyelôre tudják fékezni a költségek emelkedését, késôbb azonban ugyanolyan nyomásnak lesznek kitéve.
A költségek ilyen drasztikus mértékű változásával már érthetô az adat, amely szerint évente 30-35%-kal nô azoknak az észak-amerikai és nyugat-európai állampolgároknak a száma, akik különbözô betegségeikre egy másik országban keresnek sokszor színvonalasabb, de mindenképpen olcsóbb megoldást. Az „útra kelôk” száma jelenlegi becslések szerint eléri az évi 1- 1,5 milliót. 2010-re ôk fogják az egészségturizmus céljából utazók közel felét (48,3%) jelenteni. Elôrejelzések szerint az egészségturisztikai iparág az elkövetkezô évtized közepére több tízmilliárdos üzletté válik, s ezzel elfoglalja helyét a világ legjövedelmezôbb legális üzletei között.
A potenciális betegeket a költség- és idômegtakarítás együttes tényezôje befolyásolja. Ez annyit jelent, hogy a nagyobb ellátási költséggel és idôvel (várólista) rendelkezô helyek irányából a migráció azon országok felé irányul, ahol a kívánt ellátást legalább 50%-os áron, jelentôs várakozási idô és minôségi kompromisszumok nélkül biztosítják a beteg számára. Mindemellett az ellenkezô irányú betegáramlás is létezô tény. Ezt a helyhez vagy orvoshoz kötött speciális szaktudás generálja. Volumene kisebb, eredete azonban korábbi.
A számok tükrében
A Deloitte Egészségügyi Megoldások Központja 2007 folyamán felmérést végzett Amerikában az egészség(ügyi)turizmus elfogadottságáról és tendenciáiról, majd ezt a sokat mondó „Medical Tourism – Consumers in Search of Value” címen közre is adta. A számok és nagyságrendek meghökkentôek.
Méréseik szerint 2007 folyamán hozzávetôleg 750 000 amerikai utazott külföldre egészségügyi ellátás céljából. A legkedvezôbb és a legkedvezôtlenebb prognózisok átlagát alapul véve ez a szám 2010-re elérheti a 6 000 000 fôt! Ez 2007-tôl 2010-ig évi 100%-os növekedési rátát jelent (2007 – 0,75; 2008 – 1,5; 2009 – 3,00; 2010 – 6,00 millió). Ezek után ez csökken, és várhatólag 25-30% körül stabilizálódik. E kalkulációt alapul véve a prognózis utolsó évében (2017-re) már közel 16 millió amerikai beteg egészségügyi célból történô utazása várható.
A kérdésre, amely szerint hajlandó volna-e magát egy külföldi országban kezeltetni, amennyiben költségmegtakarítása legalább 50%-os, a minôségi színvonal pedig legalább olyan vagy jobb, mint amelyet az Egyesült Államokban megszokott, a válaszadók 39% felelt határozott igennel. Tizenöt különbözô orvosi beavatkozást kiválasztva, az egy kezelésre esô összeg súlyozott számokkal kifejezve 10 629 USD volt az Egyesült Államokban, míg 1410 USD az átlagolt külföldi helyszíneken.
Egy másik, sokat mondó adat szerint a magukat külföldön kezeltetô amerikai állampolgárok e célból 9 milliárd dollárra tehetô összeget költenek majd 2010- re. Ez a tény az elkerült amerikai egészségügyi szolgáltatóknak közel 68 milliárd dolláros veszteséget okoz abban az évben. Ugyanezen adat 2017-ben, a prognózis utolsó évében, az átlagot alapul véve 373 milliárd dollárnál tart majd.
Ezek fontos és súlyos számok, amelyek rendkívül komoly versenyt generálnak majd azon országok között, amelyek az elôbb említett elköltendô összegekért indulnak harcba egymással.
Magyarország és a világ
Az említett Deloitte-tanulmány Európában egyetlen országot jelöl meg a térképen, és ez Magyarország. Nem túl megdöbbentô módon pedig a fogászati célú kezelések kedvelt célállomásaként.
A semmibôl mára éves szinten dollármilliárdokat mozgató iparág egyik kulcskérdése, mi nyújt alternatív megoldást az amerikai egészségügyi krízisre. Az egészség(ügyi)turizmus? S ha igen, akkor Európa? Ha Európa, akkor Magyarország…? Ez nem ilyen egyszerű, és nem is rövid lefutású kérdés. Ám valami elkezdôdött.
Az iparág érdek-képviseleti szerveként működô, floridai székhelyű Medical Tourism Association (MTA) vizsgálja az igen különbözô megoldási lehetôségeket. A 2008 szeptemberében, San Franciscóban megtartott World Medical Tourism & Global Health Congress keretében kiválasztottak olyan partnereket, akik megfelelnek az amerikai páciensek és biztosítók által támasztott, igen magas minôségi elvárásoknak. Mivel a fogászati célú utazás fókuszában a fogpótlások kérdése áll, s mivel a fogpótlás lényeges eleme a fogtechnika, ezért esett a választás elsô szintű stratégiai partnerként egy fogtechnikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásra.
E cég tapasztalataira és helyismeretére építve szándékozik az MTA megtalálni azt a néhány fogorvost, akik minden szempontból folyamatos és megbízható minôséget nyújtanak az igen magas szolgáltatási kultúrával és elvárásokkal rendelkezô amerikai pacientúrának.
A jövôkép
A fejlett világban mindenhol a meglévô ellátórendszerek működôképességüknek láthatóan a végéhez értek. Hatalmas strukturális változások zajlanak. Az állam kivonul, a magánszféra be. Ez az egészségügy piacosodásával jár. A piacon a vevô diktál. A jó portékát el kell adni, ehhez a vevônek „helyesen” kell választania. Ahhoz, hogy válasszon, ismernie kell a választékot. A beteggel kommunikálni kell!
A jövô a pácienst partnernek tekintô, komplex szolgáltatást nyújtó egészségügyé. Az ágazat működésének sikere vagy kudarca pedig egy mindenkit érintô kérdés. Ezért a célért azonban csak együttes erôvel, összehangoltan, elkötelezetten tehetünk…mert érdemes.
Magyarország sem most, sem máskor nem engedheti meg magának, hogy adottságait elpazarolva lemondjon arról a jogos részesedésrôl, amely ebbôl a folyamatból megilleti.
Szerzők: Stumpf Lóránt, Stumpf-Biró Balázs
Forrás: www.medical-press.hu
